Détári, az útolsó magyar világsztár - könyvajánló!

"Nem akarok úgy meghalni, hogy én lőttem az utolsó vb-gólunkat!" - áll az egykoron Olympiacosban és Eintracht Frankfurtban is megforduló (de nem úgy, mint Lipták Bukarestben) labdarúgó könyvének borítóján, mely a nem túl szerény "Az utolsó magyar világsztár" címet kapta. 

Az idén 50 éves "Döme" könyvében elmeséli, hogyan jutott el a lakóteleptől egészen a világválogatottig. Azt is elárulja, milyen sztárklubok remélték, hogy aláír hozzájuk. Szó esik a 86-os vb-kudarcról (ami mostanság is ismerős, azaz, a kudarc..), hírhedt apósról, Mezey Györgyről, Maradonáról, luxuskocsikról, mennyről és pokolról. Az Ulpius-ház ígérete szerint mindez őszintén, és tabuk nélkül.

 

"Alig múltam huszonnégy, amikor elvitt volna a Barcelona, ám az illetékes elvtársak nem engedtek el, mert kevesellték az egymillió dolláros ajánlatot. Nem sokkal később egyikük mosolyogva megkérdezte tőlem: Döme, az Eintracht Frankfurtba vagy a Monacóba akarsz menni? Mondtam, hogy a Monacóba. Néhány nap múlva közölték velem, hogy mehetek – a Frankfurtba. Így indult a külföldi karrierem. Aztán fantasztikus sikerekkel, csodás élményekkel végződött.

És mégis... Nem tagadom, még ma is van bennem keserűség. Hiszen ha belegondolok, hogy a Barca kétszer, a Juventus úgyszintén kétszer csábított, a Milanhoz pedig előszerződésem volt, akkor... Noha odahaza hét vastag album őrzi a rólam megjelent cikkeket, immáron az ötvenen túl arra jutottam, talán egy könyvet is megér a történetem. Elmesélem hát, hogyan jutottam az Állami lakótelep szoba-konyhás lakásától a luxusig, a futballtól a pingpongig (és vissza), az Aszfaltútépítőktől a világválogatottságig, no és az aljas rágalmaktól az egytől egyig megnyert perekig. Nincs tabu, őszintén beszélek az utamat sokáig egyengető apósomról, Komora Imréről, továbbá Mezey Györgyről, Mexikóról, gólokról, lövőcselekről, felejthetetlen győzelmekről és persze az örökké fájó kudarcokról. Más szóval, mindenről és mindenkiről. Különösképpen magamról. Elöljáróban csak annyit: bár az első igazolásomon nem ez áll, a nevem Détári Lajos..." a könyv bevezetője az ulpiushaz.hu-ról. 

Détári Lajos: "Vállalok mindent, jót, rosszat, vidámat, szomorút!"

 

A dánok, a dánok, a dánok angyalok

 A 280ezer lakosú svédországi Malmőben megrendezett 58. Eurovíziós Dalfesztivált egy csodaszép dán szőke királylány vezette zenekar nyerte, az Only Teardrops címre hallgató furulyásdallal. A dánok harmadszorra győztek a nívós dalfesztiválon, ami már inkább szól a show-ról, mint a zenéről, sajnos. A második legkedveltebb (sms-ek szerint) dal az Ukránok angol balladája , a harmadik helyezés pedig az azeriek-é "szépfiújáé" lett. ByeAlex kiválóan képviselte a magyar színeket a Kedvesem című dalával, és 84 kapott ponttal (pl.:Németo. 12(max.), Albánia 8) a 10. helyen végzett! A dánok győzedelmeskedő angyalának, és csapatának a Meztelen Diplomaták egyik kiváló kis nótájával gratulálunk (amiben legendás dán labdarúgók nevei is felcsendülnek)!

A ByeAlex (Márta Alex) kétkedőknek pedig figyelmébe ajánlom még5ször (legalább) azt a dalocskát, ami nem egy "gyorsfagyasztott popdal", hanem egy kiváló költemény, megzenésítve!

Divatos állatok

 Meglepő húzással állt elő egy spanyol fotóművész, Yago Portal eléggé érdekes fotókollekciót készített földünk csodálatos állatairól. Pontosabban olyan ötlettel rukkolt elő, hogy az állatokat különböző trendeknek megfelelően hétköznapi ruhákba öltöztette (még arra is figyelt, hogy az adott állatok karaktereihez találjon a ruhadarab) Van pár erőltetett, de mindenképp egyedülálló az ötlet, és amennyire poénos, annyira művészi is. Ide klikkelve megtalálhatod a fotóművész hivatalos oldalán az összes fotót. Szerény személyemnek a bőrdzsekis rinocérosz, és az elegáns csokornyakkendős farkas tetszik.

 (képek: tumblr.com)

Kellemes Húsvétot!

Boldogságban és Békében gazdag Húsvétot, mindenkinek! 

Félévszázadhoz érkezett, a forgatókönyvírók császára

   Tarantino 50, avagy a fantasztikus Vincent Vega és Jules Winnfield  megálmodója átlépet egy ikonikus félévszázadot, ezen a csodás kis Földgolyónkon. 1963. március 27.-én született (USA, Tennessee, Knoxville) Quentin Tarantino, aki a filmtörténelem legnagyobbjai között foglal helyet, mind a mai napig, és ezt a történelmet napról napra tovább írja! Alkotásai nem kis mértékben változtatta a filmkultúra környezetét a 90-es években! Azt is kijelenthetjük -egy kis túlzással-, hogy ő, a forgatókönyvírás Mozartja!

                    

   Q bácsi az akiről kijelenthetjük, hogy egy igazi megosztó személyiség, mint pl. egy politikus, mert vagy szeretik a filmkedvelők, vagy nem. Akik nem szeretik, azok azt hajtogatják, hogy egy aljas lopkodó/csaló, és aki szereti, az nem foglalkozik azzal, hogy régi elfeledett dolgokat használ fel a filmjeihez.  Jött egy ember, aki a régi megunt dolgokat levette a polcról és úgy összegyúrta, hogy az valami eszméletlenül jó, és újkorivá változott. Egyszóval, ehetővé "sütötte" a fogyaszthatatlant. Ugyanígy a filmzenével is, leporolta az elhanyagolt klasszikusokat, és más ruhába öltöztetve, fülbemászóvá varázsolta, majd nem volt kétség, hogy a film után mindenki dúdolgatta.

Ponyvaregény (1994)

    Nem kell vissza menni a Kill Bill-ig, hogy megpróbáljuk megmagyarázni azt, hogy milyen bátran is veszi elé a régi dolgokat, mert a Becstelen Brigantyk, vagy az éppen még friss és ropogós Django elég példa rá, hogy mennyire is érzéke van ehhez az újrahasznosításhoz. Ettől függetlenül az átütő siker, ami igazán megadta a stílusát az nem volt más, mint a Ponyvaregény. A ponyvaregényben már kapunk olyasmit amit abban az időkben kevés rendező mert bevállalni, ő megtette, mert Q egy tökös rendező, és tudta, hogy nem elég egy happy endröl és egy főszereplőről szóló filmecske, hanem sokkal több szálon forgó story kell, sok főszereplővel. Pezsgő fordulatokban gazdag filmjeiben nem unatkozunk, van benne akció, thriller, romantika,humor MINDEN! Az mellett sem mehetünk el, hogy filmjeiben bátran veti bele magát a mély vízbe, és kisebb szerepeket saját maga játszik el, ezzel is pikánsabbá és elfogadhatóbbá téve az alkotást. 

     Kell egy ilyen fenegyerek a filmvilágnak, ha szeretik, ha nem... mert pont ez két oldalúság is adja meg a sava borsát. 

             

Happy Birthday, QT!